Ilyen a két évtizedes Scooter!

Jobb „előzenekart” nem is lehetett volna választani a Scooter elé, mint az egy híján húsz éves Kozmixot.  A főbanda magyarországi helytartója bizonyult a legjobb választásnak, ezt a buli után már könnyedén kijelenthetem. Bár, a német techno császárok után is kicsúszott már a számon.
 

A bejutás viszonylag könnyen és gyorsan haladt, annak ellenére, hogy már előre tudni lehetett, hogy óriási érdeklődés előzte meg a koncertet. A buli napján már ki is került a sold out felirat, ami annyit foglal magában, ha jól értesültem, hogy közel 8000 ember veszi birtokba Budapest legjobb szórakozóhelyét.

A pultnál és a mosdóknál már nem ment ilyen könnyen a kiszolgálás/könnyítés (ki hol csinálta, hehe…). Jómagam is kettesével vettem a söröket, hogy ne kelljen újabb 20-25 perceket sorban állnom Isten ajándékáért…

 

Kozmix a házban Parkban!

2000 után (egy kicsivel, már ha érted) még mindig nehezen hiszem el, hogy itt vannak ezek a bandák és sorban adják a teltházas koncertjeiket.  Lehet ezt retronak is nevezni (bár a Scooter esetében nem annyira, hiszen sorban adják ki a lemezeiket, legutóbb például a múlt héten jelent meg), vagy csak szimplán szegény a magyar közönség zenei ízlése. Mindegy is, hiszen ez egy hosszú téma, a bulizáson volt a hangsúly, ami erre az estére sikerült is rendesen, ahogy a tömeget elnéztem.
 

Holnapután azért még felcsavartatta Lányi Lala és csapata a Hangerőt, ahol Mindenki bulizott.  A legnagyobb Kozmix slágerek szóltak, bő egy órán keresztül. Mivel 94-ben alakult a zenekar, így kicsit vissza is mentek az időben. Na, ez mondjuk elég retro volt, rendesen egy rave buliban éreztem magam. Csodák csodájára voltak olyan arcok is, akik abban az időben ragadtak. Gondolok itt a ruházatra és a tánckultúrájukra.


Jééééááááá jééééhhéééé ólvéjz hárdkó’!

A szegedi Deja Vu ’14 fesztivál már volt szerencsém idén látni a Scootert, ami a nyár egyik legjobb bulija volt számomra. Így kíváncsian vártam, hogy milyen lesz ez a pénteki esti show. Ha szépen akarok fogalmazni, akkor meg se közelítette a szegedi bulit, de szerintem a Kozmix simán lemosta a színpadról az idén 20 éves techno csapatot.
 

Mindez természetesen magánvélemény, ennek ellenére jól szórakoztam, bár csak egyhelyben állva, sörrel a kézben, mondhatni nyugdíjasan (ez is ritka) néztem végig a színpadon és a tánctéren való történéseket. Rövid intro után már bele is csaptak a Maria (I Like It Loud) után a legnagyobb Scooter számba, a One (Always Hardcore)-ba.  Természetesen ennél erősebb és jobb kezdést el se tudna képzelni az ember fia. Főleg, ha ismeri is a fent említett dalt.

A Kozmix hiába csavartatta fel a hangerőt, ha az ember fia hátrébb állt, már ha el tudott mozdulni a helyéről, akkor elég halkan lehetett hallani, de a kivetítőnek hála, legalább láthatta, hogy mi zajlik a pulpituson.  Volt itt „The Question is what is the question?” –től kezdve a  „ Bit a Bad Boy”-on át a Jigga Jigga-ig minden, mint a búcsúban. A színpadi show-t természetesen ismét a két táncos fiú és lány képviselte, egy-két lángcsóvát leszámítva semmi extra nem volt. De minek is extra, ha a Scooter van a színpadon?!

A tömeg lelkesen kitartott, a (nemcsak) szerintem rövid koncert végéig, így HP-éknek semmioka nem lehetett a panaszra. Az utolsó (visszatapsolás előtti) dal természetesen a legnagyobb Scooter dal, a Maria (I Like It Loud) volt, aminek a refrénjét, egész este lehetett hallani több ember szájából, akár a mosdóknál állva, akár a Kozmix koncert alatt…
 

Rövid éltetés, a tömeg nem fárad, és pár perc után már bele is csaptak a Fire című klasszikusba, amit a  Hyper Hyper és a Move Your Ass kettős követett.  A végén pedig egy „Thank you so much, see you next time!” köszönéssel zárult a 20 éves jubileumi Scooter show Budapesten, a Parkban.

Amit még fontos megjegyezni, hogy szerencsénkre az eső elkerült minket, nem úgy, mint másnap a szintén Budapest Parkos Tankcsapdán. De az már egy másik történet.
Köszönet a Budapest Parknak az együttműködésért!