Sok év után Hayley Williams, Taylor York és Jeremy Davis úgy döntöttek, hogy 2013-as Európai Turnéjuk során június 17-én végre hazánkba is ellátogatnak! A Budapest Parkban megrendezett fergeteges koncertet az a bizonyos vihar előtti csend jellemezte. Egy rajongó szavait idézve: „Ha földrengést észlelt valaki tegnap, azok mi voltunk a Parkban.”
Hiába szállingóztak rajongók a Park zárt kapui előtt délelőtt a legnagyobb napsütésben, úgy tűnt, hogy nyomába sem érünk majd a teltház fogalmának. Még ennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kibújjon a szög a zsákból: ismét érvénybe lépett az a tipikus „mindent az utolsó pillanatra hagyunk” habitus. Na de jóval a kapunyitás után már teljesen feloszlottak a kételyek, s végre valahára megtörténtek az első futó lépések a nagyszínpad felé.
A bezsúfolódó tömeg végét abszolút nem lehetett látni – ami őszintén megvallva, számomra kellemes csalódás volt. Rögtön színpadra is lépett az elő zenekar: a Dutch Uncles. Nem tudom, a jelen olvasók közül ki ismeri a borostás srácokból álló bandát, de az is biztos, hogy akár tótágast is állhattak volna a színpadon, a magyar rajongókat az sem érdekelte volna! Egyszerűen hiába pengettek dallamos nótát, türelmetlen arcok tükröződtek vissza a közönség soraiból. A következő fél óra, amíg a Dutch játszott, szinte örökkévalóságnak tűnt. De még mindig azt mondom, hogy megérte hagyni, hogy a nap szénné perzselje a hátunkat. Végül is mit számít az a plusz fél óra, ha konkrétan egész nap kinn voltál a nagy hőségben?
Paramore pedig – ahogy általában szokta – még ezek után megváratta magyar rajongótáborát. Ezt az időt pedig lehetetlen lett volna túlélni, ha azok a srácok a kordon mögül nem hozzák szorgalmasan a frissítőket. Innen is köszönet érte!
A sok sikongatás közepette egyszer csak váratlanul feltűnt a színpadon a legendás hajkorona és a kis ukulele, amitől mindenki extázisba esett! Ahogyan Hayley berobogott Taylor-ral együtt és előadták a Moving On című felvezető dalt, szinte tökéletes volt! És csak ez után kezdődött a java! A színpadon lévő két alapító taghoz harmadikként csatlakozott a basszeros Jeremy, utána pedig a turné tagok is. Elsőként a jól ismert Misery Business slágerrel csaptak oda. Pár régi energikus szám lepörgése után pedig már a kerítésen kívül kukucskálók is elismerték, hogy a banda otthonosan mozog a budapesti színpadon. De nehogy azt higgyük, hogy a rajongókat noszogatni kellett! Hatalmas csomóba összekovácsolódott csapat volt, akik szinte egyszerre vettek levegőt, ugráltak, csápoltak és teli torokból üvöltöttek! A setlist-et többnyire régi dalok alkották, mint például a Pressure, That’s what you get és Whoa – ami alatt egyébként külön megdicsérte az amerikai énekesnő a magyar közönség hangerejét. E mellett természetesen a legújabb korongról is előkerült néhány dal. Köztük a „Fast in my car”, legfrissebb kislemezük a „Still into you”, és legnagyobb szerencsénkre a kicsit punk stílusú „Anklebiters” nótát sem hagyták ki, ami alatt egyszerre több rajongó álma valóra vált, ugyan is felkerültek a színpadra.
A bő másfél óra után, ami iszonyatosan hamar elrepült, voltak olyanok, akik több régi számot hallottak volna szívesebben, de voltak olyanok is, akik több új dalt vártak az együttestől. Abban viszont szerintem megegyezhetünk, hogy Paramore hatalmasat hasított és szavukon fogva őket, reméljük most már állandó turné állomássá válhat Magyarország is!
Blog
